A Margó Irodalmi Fesztivál, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Dazoo.com közösen meghirdetett videópályázata, a Tanár úr, kérem, én filmeztem nemcsak az irodalom és a filmművészet közötti kapcsolatot kereste, hanem a választ is arra a kérdésre, hogy Karinthy Frigyes gondolatvilága mennyire van jelen mindennapjainkban. Úgy tűnik, elég intenzíven, az író népszerűsége a beérkezett pályázatok számában is mérhető volt.
Műfaji megkötés nem volt, de a kisfilmek egyike sem lehetett hosszabb tíz percnél. A pályázók mindegyike fiatal, jellemzően tizen- és huszonéves fiatalok indultak a versenyen. A Petőfi Irodalmi Múzeumban a Margó Fesztivál keretében a zsűri által előzetesen kiválogatott pályaművek közül volt látható néhány.
Mátyássy Áron rendező, a zsűri tagja kiemelte, hogy " önmagában nem elég, ha valaki lenyom egy gombot a kamerán, a felvétel elindul és pörög, közben meg zenei aláfestés mellett valaki felolvassa a szerző valamelyik művét. A kisfilmeknek kell, hogy legyen egy jellegzetes képi világa, amely mélyen a néző gondolataiba ivódik. " A pályamunkák közül ezt nem lehetett mindegyikről elmondani, de a rendező az eredményhirdetés előtt megfogalmazott kritikáját mindenképpen építő jellegűnek szánta, már csak az induló versenyzők fiatal életkora miatt is.
A megidézett író unokája, Karinthy Márton köszöntőjében elmondta, hogy nagyon kevés igazán jó, a nagyapja írásai alapján készült filmet látott az utóbbi bő fél évszázadban. Ilyen volt többek között az előtte felszólaló Mátyássy Áron filmje, az egyik ellenpélda pedig egy régebbi, 1956-ban készült Tanár úr kérem, amely véleménye szerint meglehetősen humortalanra sikerült, még a benne szereplő kiváló színészek alakításai ellenére is. Ezért is örült a fiatal rendezők olykor ötletes műveinek, illetve önmagában már a jelentkezők nagy számának is. Megemlítette még, hogy a filmek többsége komoly hangvételű volt, mert bár a Karinthy Frici kimondottan humoros íróként él az emberek emlékezetében, valójában komoly témák foglalkoztatták. Érzékeny volt a világ problémáira, amelyekre sajátos humorával kereste a megoldást. Egyik legnépszerűbb műve, a Tanár úr, kérem filozófiája is elég összetett: az örök bukott férfit jeleníti meg az iskolába járás ismert borzalmai mellett.
Az első díjat egy gimnazista lány, Nagy Luca Találkozás egy fiatalemberrel - Aszimmetria című filmje nyerte meg, a második helyezett a Gál Bereniké rendezésében profi színészeket (többek között Fesztbaum Bélát és Hegyi Barbarát) felvonultató Pletyka, a harmadik pedig Bakony Alexa és a Charles című kisfilm lett. Az író unokája ezeken túl is kiemelt még néhány pályaművet, amelyek végül nem nyertek díjat. Ilyen volt Bertók Andrea rendezésében a Lábaim, illetve a Kenessey testvérek filmje.
A program részeként Karinthy Márton rendhagyó tárlatvezetést is tartott a Petőfi Irodalmi Múzeumban tavasz óta látogatható, a Margó Fesztivál résztvevői számára ezúttal ingyenesen megtekinthető Karinthy-kiállításon. Beszélt a Centrál, a Hadik és New York kávéházak múltjáról és jelenéről, a száz évvel korábbi irodalmi élet nyüzsgő helyszíneiről, amelyeknek arculata azóta megváltozott, bár a néhány éve újra megnyílt Hadik, illetve a mellette lévő, Karinthy Frigyes által elkeresztelt Szatyor Bár igyekeznek a hely szellemének megfelelő arculatot fenntartani napjainkban is. A kiállításon a fényképek, személyes tárgyak mellett látható egy jellegzetes korabeli kávéház részlete, egy berendezett tanterem, amely az unoka vezette Karinthy Színházban játszott Tanár úr, kérem! című darab díszletét idézi, illetve pár rövidebb videó az íróról, sőt még néhány orvosi röntgenfelvétel is. A kiállítás címe, a Számadás a tálentomról Karinthy jellegzetes állapotát jeleníti meg, mivel fontos volt számára, hogy ne hagyja itt úgy ezt a világot, ahogyan találta.
Fotók: Valuska Gábor
Forrás: Karinthy Színház
