2013. szeptember 26., csütörtök

A Rubin-életmű újabb titkai

Megjelent Rubin Szilárd Zsebtükör - Válogatott írások - a Magvető Kiadó gondozásában.

Rubin Szilárd életművének újrafelfedezése az utóbbi tíz év egyik legnagyobb szenzációja. A Csirkejáték, a Római Egyes és az Aprószentek hosszú évtizedeken át elfelejtett szerzője immár elfoglalta az őt megillető helyet az 1945 utáni magyar irodalomban. A kisebb írásai ugyanakkor mind ez idáig jószerivel elérhetetlenek voltak a szélesebb olvasóközönség számára. E kötet ezt a hiányt igyekszik pótolni: nemcsak Rubin Szilárd verseit, illetve prózai írásainak a legjavát közli, hanem esszéit-kritikáit is, valamint válogatást nyújt a hagyatékban maradt levelezésből. Az anyagot a Rubin Szilárd - pályarajz című monográfia szerzője, Keresztesi József állította össze; szándéka szerint azokat az írásokat gyűjtötte itt egybe, amelyek érdemben gazdagíthatják, illetve árnyalhatják erről a különös pályafutásról alkotott képünket.

Részlet a kötetből

Miután az utolsó fogpiszkálót is összetörték, darabjait katonás rendbe állították, sóval meghintették, majd szórakozottan lesöpörték, néhányan azzal az elhatározással álltak fel a Pannónia söröző asztala mellől, hogy a közeledő szovjet csapatok elé mennek. A hír, hogy az oroszok legkésőbb estig bevonulnak, abban a kritikus percben terjedt el a patinás sörözőben, amikor a zóna felszolgálásának ideje lejárt, a menüé pedig megkezdődött. De a Pannóniában már csak haladó gondolkozású férfiak tartózkodtak, infarktust senki sem kapott: a hír a leves és a főzelék között csak mellesleg került terítékre, a küldöttségmenesztés nagy témáját pedig már a pótkávé mellett vitatták meg, döntésüket az időjárás alakulásától is függővé téve. Erről a két pikolófiú ismételten jelentést tett a bokszokban ülő vendégeknek. Az ötlet egyébként több asztaltársaságban is felvetődött, jobb köztisztviselők közt is. A városban hatszáz új polgármesterjelölt volt. De a végsőkig csak a Pannóniában tartottak ki. Fél négykor a tulajdonos már át is adta a fölkerekedő uraknak a nagy fehér kenyeret, melyet jelképnek szántak. Ám a kihalt Király utcára lépve a delegátusok sorra elbátortalanodtak, s a szeles országút helyett mégis a meleg otthont választották. Annál is inkább, mert közben esni kezdett.